Keresés

Fascia az új trend vagy ennél sokkal több?

Ma nagyon trendinek számító kifejezés a fascia. Szinte már a csapból is ez folyik. De tudod pontosan mi ez?


A fascia durva fordítása kötőszövet. És bár nagyon szeretem a rendkívül kifejező magyar nyelvet használni, ebben az esetben ez mégsem egy pontos fordítás. Ugyanis kötőszövet számtalan helyen van a testünkben, ami mégsem tartozik szorosan a fasciába. A fascia a kötőszövetnek egy típusa, ami a felépítésében és a testen belüli elhelyezkedésében, fellelhetőségében is különbözik a többitől. Fasciát a mozgásszervrendszer részeiben (inak, szalagok, izompólyák stb.), az idegrendszer egyes részeiben (gerincvelői és agyvelői hártyák), és a belső szerveket körülvevő kötőszövetes burkoknál találhatunk.

Ha dolgoztál már fel valaha csirkemellet, bizonyára láttad azt a fehér hártyaszerű valamit a húson. Na, az is fascia. Egy izompólya, ami formát ad magának az izomnak, illetve megakadályozza, hogy szétfolyjon. (Ilyen kötőszövetes elemek megtalálhatók az izomrostok között is.) Mert igen, kötőszövet nélkül az izom egyszerűen szétfolyna, egy lágy masszává válna. Kutatások igazolták, ha az izom fasciáit (kívül és belül) egyaránt feloldják, akkor az izom nem egy kemény valami, hanem egy folyékony valami. :) Próbáld csak ki! Ha ledarálod a húst, azzal összetöröd ezt a kötőszöveti hálózatot, és mit kapsz? Ugye?! Egy masszát.


És, hogy ezenkívül mi jelentősége van még a fasciának? Mert, hogy van neki bőven, erre nem oly régen, a 2000-es évek elején jöttek rá, a világ elé pedig pontosan 2007-ben tárták az első fascia kongresszuson. Sok-sok fontos szerep közül, az imént említett támasztó, védő funkció mellett kiemelnék egy nagyon fontosat. Ez pedig az energia átvitel.

A fascia kutatás gyakorlatilag alapjaiban ingatta meg az emberi test működéséről, mozgásáról szóló korábbi tanokat. Míg hajdanán azt gondolták a fő működő, mozgó egység az izom, addigra ma már bebizonyosodott, hogy egy jól működő testnek a fascia az.

Nézzünk egy példát! Biztos voltál már te is múzeumban, és gyalogtúrán is. Ha visszagondolsz, melyikben mikor fáradtál el? A múzeumban ugye pár lépésenként meg-megállunk a műveket csodálni. Ekkor a testnek folyamatosan nulláról kell indítani a mozgását. Mint egy masszív dugóban a kocsit (egyes – fék, egyes – fék…). Nincs lendület, csak színtiszta izommunka. Míg egy gyalogtúrán, még ha lassú tempóban is, de jellemzően folyamatosan mozogsz. Ekkor a fasciák minden egyes mozdulatnál, mint egy kinyújtott, majd elengedett gumiszalag, „visszarúgnak, visszalöknek” téged a középhelyzetbe, majd át a másik oldaladra. És így „pattogsz” oda-vissza végig a séta alatt. Ebben az esetben az izmaid erejére sokkal kevésbe van szükség, hisz a lendület ereje visz.

Múzeumlátogatás nélkül is ki tudod próbálni milyen mikor a fasciád segít a mozgásban és milyen mikor nem. Indulj el lendületesen! Hagyd, hogy ringjon a csípő, lóbálódjon a kar! Ne „ess szét”, csak lazán hagyd, hogy vigyen a lendület! Majd próbáld meg ezt a tempót ringó csípő nélkül és leszorított karokkal tartani! Na, melyik volt kényelmesebb, könnyedebb és kevésbé fárasztó? :) Bizton állíthatom, hogy neked is az első esett jobban.

Legközelebb tehát, ha sétálni mész, gondolj erre (is)! Légy természetes, légy laza! A test gazdaságos műkötetése mellett hidd el, ez még a lelkednek is jót fog tenni! :)


Photo by Henry Xu on Unsplash

42 megtekintés0 hozzászólás